Ma van advent első vasárnapja, el sem hiszem, hogy elment az idő, aztán egy-kettőre itt is a karácsony. Már nagyon várom, főleg a készülődést. Engem mindig jó érzéssel tölt el ilyenkor a sok sütisütés, főzőcskézés, díszítés meg persze a meghitt légkört. A napokban megújítottam a blogom kinézetét is, hogy az is idézze a karácsonyi hangulatot, ma pedig az első gyertya is meggyulladt a koszorúmon.
Persze hoztam receptet is, egy egyszerű nyalánkságot. Remek ropogtatni való, de vigyázat, függőséget okoz! :)
Diós cukor (égetett cukor):
10 dkg dió
20 dkg cukor
1-2 ek olaj, vagy vaj
A cukrot lassú tűzön, kevergetve karamellizáljuk, ha teljesen felolvadt a cukor a tűzről levéve hozzáadjuk a darált, vagy durvára vágott diót.
Egy alaposan megolajozott márványfelületre, deszkára, vagy egy nagy tepsi hátuljára terítjük (ha formázni akarjuk, ez ne legyen hideg) a masszának egyszerre csak a felét, kinyújtjuk olajos sodrófával, és ízlés szerint daraboljuk, formázzuk. A formázást még gyakorolnom kell, de jó úton haladok, vagy csak szeretnék... :)
Kinyújthatjuk az egész masszát is egyben, utána bevagdossuk a kívánt méretre, s ha kihűl szépen le tudjuk majd szedni a tepsiről.
Igazából a dió és cukor arányát változtathatjuk ízlés szerint, de így is tökéletes.
Kellemes készülődést mindenkinek! :)
Kinyújthatjuk az egész masszát is egyben, utána bevagdossuk a kívánt méretre, s ha kihűl szépen le tudjuk majd szedni a tepsiről.
Igazából a dió és cukor arányát változtathatjuk ízlés szerint, de így is tökéletes.
Kellemes készülődést mindenkinek! :)
Szeretem ezt a cukros -diót. Az új blogruhádat már észrevettem nagyon jól néz ki! Az ünnepi hangulat már nálam is jelentkezett! További szép napot !
VálaszTörlésNagyon szeretem az ilyen ropogtatni valókat, elmentettem a receptet!
VálaszTörlésKlassz ötlet. Csak az a baj, hogy nem tudnám abbahagyni. :)
VálaszTörlésNagyon finom lehet, kifogom próbálni. :)
VálaszTörlésNagyon szeretem a karamell ízét! Dióval főleg:-)
VálaszTörlésAz égetett cukrot(dió nélkül) nekem gyerekkoromban mindig a nagymamám készítette, amikor köhögtem, és fájt a torkom(szerencsére gyakran volt). :))) Mindig egy fedőt megfordított egy pohárra tette, azt kente meg, és azon hűlt ki. De finom volt! :)
VálaszTörlésÉva: Köszönöm szépen! Igen láttam, az is nagyon jó! :)
VálaszTörlésFlóra: Akkor ezt is szeretni fogod! :)
Petra: Igen, ez nálam is egy dilemma az újabb adag készítése előtt. :)
Okki: Csak bátran! :)
Gerdi: Én is! :)
Csilla: Milyen jó is olyankor a torokfájás... :)) De azért nélküle még jobb a cukorka is. :)